Megérkeztünk Tunéziából!
Nagyon élveztük az egész nyaralást a gyerekekkel. A tengerpart gyönyörű, a sivatag csodás, a tevék nem is büdösek és szuper dolog tevegelni, mentünk volna még néhány kört!:-)))
A száloda extra jó volt, a kaja.... ohhhh.... híztunk pár kilót, ha másért nem is, de azért megérte az all inclusive, hogy napi három étkezésben végig nézhettük, amint kis Pucu sikongat és tele pakolja a tányérját újra és újra, miközben átszellemült arccal eszik, és lázas izgatottsággal már a következő étkezését tervezgeti.:-)))) Csak azt tudnám, hogy közben hogy nem hízik egy grammot sem???

A két napos sivatagi túrán annyi csodát láttunk, hogy bizton állíthatom: eddigi nyaralásaink közül ez volt életünk legnagyobb élménye!!!

(A szomorú csak az benne, hogy ehhez a hátam mögött kellett hagyni egy házasságot... különben sosem jutottunk volna el ide, az okokat nem részletezem, úgy is tudjátok...)

A Tunéziai pasik nagyon aranyosak, rámenősek, de nem tolakodóak. Alig tudtam elhesegetni a lányok közeléből őket. Volt gondom, nem mondom!:-)

Még haza sem érkeztünk, de már a következő utazást tervezzük... remélem jövőre újabb csodákat fedezhetünk fel a világból!

Ha már így állunk, Salina sem maradhat ki a mai bejegyzésekből:
Pár hete nem írtam, de ez nem jelenti azt, hogy már soha nem is fogok. Csak türelem, lesz ez még így se. A nyár úgy sem az alkotás időszaka nálam.
Aymer történetével foglalaltoskodom, és persze az SF regény átirásával. Még sok munka van velük, majd meglátom hogyan alakul, melyik történet felé visz el a fantáziám.
Aymer egyszerűbb lenne, pár hét alatt kész novellává érhetne, de a nagy szerelem, a zsarkok története, így gondolatban mindig köztük járok.

Azoknak akik aggódnak értem:
Köszönöm, jól vagyok! Soha jobban.
Köszönöm a sok aggódó levelet és telefont! De csajok (és persze skacok) semmi baj! Csak arról az oldalról nézve rémületes a dolog, innen nézva csudi klassz.-)))) Majd ti is megtudjáto! És ez most nem a fenyegetés része akart lenni.

Az Élet szép! Én szeretem és semmi sem törheti kedvemet... hisz ismertek, mosoly a szám sarkában. Öt percnél tovább nincs semmi, amin boszankodhatnék.... még egy ilyen kis nyamvadt Malackán sem.:-)))))

Szruhannával itt tartok:
Kb. három este hímeztem, tudom, nem sok és alig látszik valami, de ez lesz az arca és én már látom, hogy hol lesz a szeme:-))) ha még sokat böködöm, majd ti is látni fogjátok:-)))

Jó régen jártam erre.... lakásfelújítást végzek egyedül... ezt inkább nem kommentálom:-))
Hímezni alig jut időm.
Azért megmutizom hol tartottam egy hete... most is itt tartok:-( De sebaj, majd jön az ősz és a punnyadás, esti köldök nézés és hímezgetés ezerrel.:-)))

Itt a Bali csajom, végre kinyílt a legyezője:

befűztem:-)

A héten nem sokat haladtam, de sikerült befűznöm az én álomképem fonalait és újra hímezni a már elkészült darabot.
Még nem fotóztam, kihagytam ezt a hétvégét, mert olyan keveset haladtam, hogy nem érdemes mutogatni. Majd vasárnap.... addig is spriccelek hímezni, hámozni:-)

zajlik az élet...

Sajnos ritkán jutok ide:-(((
Az élet gyakran beletiporja az emberjányát a 40 fokos betonba. De az élet épp azért szép, hogy ilyen atrocitások utána újból felálljunk és nevetve masírozzunk tovább.
Újra szabad vagyok, sokan értitek ez mit jelent,-) Nekem az egész ÉLETET!
Most megpróbálok levegőt venni és rácsodálkozni a világra: jéééé van élet a halál után? És lássatok csodát! Van!:-))))

Ha újra lesz gépem és hozzájutok a több évtizedes anyagaimhoz, töltöm tovább a blogot, addig kis türelem, már csak hetek kérdése.

Lassan, de biztosan alakulgat a dolog.

Most jöjjön az álomkép, amivel a HAED SAL-jába fogok benevezni, ha a bali hölgyemény végre elkészül.

Idővel majd megmutogatom az összes képemet, kihímzetteket és a még tűre-vágyókat.

De most jöjjön a szépség, akiről Szruhannát mintázhattam volna, ha korábban láttam volna.

Elsőként ide is felteszem a készülő Bali csajszim jelenlegi állását.

Sajnos az eredeti képet most nem tudom megmutatni, mert még mindig kölcsöngépről pöntyögök és minden mintám, képem ... hmmm odaát van... az igazsággal és a végtelen lehetőségekkel együtt.:-)))

A Bali csajszi így alakulgatott eddig hétről hétre... "az írás meg nem halad" hallom morogni kedvenc kiadómat.

"De az élet már csak ilyen!:-)" - suttogja fülembe Khosba, s én tudom, milyen igaza is van!:-)))))))))))))))))))))

próba

Még csak próbálkozom.
Blogot még nem írtam soha és nem is szerkesztettem.